[2008.07.16. 17:17]

– Ha végignézzük, kik a sikeres izraeli üzletemberek Magyarországon, hát azt találjuk, hogy Önnél vagy jóval idősebbek, vagy valamilyen ingatlandinasztia tagjai. Minek köszönhető, hogy Ön meg tudta itt vetni a lábát?

– Talán a szerencsének; tulajdonképpen jó helyen voltam jó időben, azaz Magyarországon és az ezredfordulón. Ez persze nem lett volna elég a sikerhez, hiszen sok ember van a megfelelő helyen és időben, mégsem tudnak élni a kínálkozó lehetőségekkel.

– 1999-ben vette meg az 50 évvel azelőtt alapított szocialista nagyvállalatot, az Autókert. Kellett-e változtatni az onnan átvett alkalmazottak munkához, vagy üzlethez való hozzáállásán?

– A régi Autókerből mi mindössze talán 20 alkalmazottat vettünk át, a többiek ahhoz a céghez csatlakoztak, akinek a gépjármű- és alkatrész-kereskedelmi fiókvállalatokat eladtuk, hiszen mi csak ingatlannal akartunk foglalkozni. Ez a 20 ember egyébként nem feltétlenül a fiatalok közül került ki. Nagyon helytelennek tartom azt a magyarországi gyakorlatot, hogy nem becsülik az idősebb munkaerőt. Úgy gondolom, velük egyszerűbb dolgozni, több tapasztalatuk van, kevesebbet kell nekik magyarázni, lojálisabbak a céghez, és nem feltétlenül keresik az újabb munkalehetőségeket. Azóta egyébként legtöbben közülük már nyugdíjba vonultak.

– Nagyon diplomatikus… Tehát teljesen elégedett volt a magyar munkamorállal. És az Ön mentalitását hogyan emésztették meg az itteniek?

– Néhány tulajdonságomon feltétlenül változtatni kellett, nem biztos, hogy sikerült, de igyekszem. Ha valami nem úgy és nem akkora készül el, amikorra akarom, könnyen türelmetlenné válok, amit viszont itt nehezebben tolerálnak az emberek.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy amikor 1996-ban hazánkba jött, még jelentős különbségek voltak Magyarország és Izrael fejlettsége között. Ma is ennyire szélesnek tartja a szakadékot?

– Már egyáltalán nem. Elképesztő az a fejlődés, amit Magyarország ezalatt a tíz év alatt felmutatott. Az életszínvonalbeli különbség inkább az idősek helyzetén érezhető. Ha Izraelben elmegy egy étterembe, nagyon sok idős embert láthat; kávézgatnak, beszélgetnek, élvezik az életet. Ezt egy magyar nyugdíjas nem biztos, hogy megengedheti magának, az éttermek, kávézók főként csak a fiataloknak elérhetők. Persze nehéz összevetni az életminőség-kategóriákat, szokásokat, hiszen az egyik egy mediterrán kultúra, a másik egy közép-európai ország.



– Soha nem akart Izraelben érvényesülni?

– Amikor eljöttem Izraelből, még munkavállaló voltam. Nagyon boldog lennék, ha ott is részese lehetnék az üzleti életnek. Izraelben rendkívül erős a gazdaság, ugyanakkor roppant szoros a verseny is. Úgy gondolom, hamarosan Izraelben is megpróbálkozom egy vállalkozás beindításával.

– Szoros az itteni izraeli közösség?

– Nincs szoros közösség, leginkább a nagykövetség rendezvényein találkozunk egymással. Egyébként főleg magyar barátaim vannak, és a feleségem is magyar.

– Cézár Ház, Kleopátra Ház, Római Kert, Heléna Ház, Gozsdu, Marina… Melyikre a legbüszkébb?

– Ez olyan, mintha azt kellene megmondanom, melyik gyerekemre vagyok a legbüszkébb. A legelső „gyermekem” a Cézár Ház volt, laktam is ott, arra feltétlenül büszke vagyok. Nagyon közel érzem a szívemhez a Marinát is. Ez egy hosszú távú projekt, még folyik az építkezés, de azt hiszem, a végeredmény magáért fog beszélni. A Gozsdu Udvart pedig mérföldkőnek tartom Budapest életében, hiszen ez az első nagy volumenű lakókomplexum-fejlesztés egy műemlék házban. A Gozsdu egyébként a helyszín, a régi zsidónegyed miatt is fontos számomra.

– Ennek kapcsán kikívánkozik a kérdés: mi a véleménye az önkormányzat szerepéről a régi pesti zsidónegyedben zajló felújításokat, illetve házbontási botrányokat illetően?

– A legnagyobb problémának azt tartom, hogy nincs átlátható szabályozás, így mindenki megpróbál eltérni attól. Az önkormányzatok annyiban megkönnyítik az ingatlanfejlesztők dolgát, hogy nem riadnak vissza a lebontásra ítélt vagy felújításra szoruló házak értékesítésétől. A civil szervezetek azonban rendre megpróbálják megakadályozni a fejlesztéseket, és meg is vannak hozzá az eszközeik, hogy nyomást gyakoroljanak az önkormányzatra. Így azonban egy nagyon egészségtelen helyzet alakul ki, mely hosszú hónapokra visszaveti az építkezéseket, és a korrupciónak is terepet adhat. Fejlődőképes, versenyképes piac egy ilyen átláthatatlan helyzetben nehezebben alakul ki.

– A Gozsdu mégis megvalósult. Meséljen, mekkora a siker?

– A 250 lakásból alig 20 vár még gazdára. Néhány apartmant egyelőre megtartottunk a tulajdonosoknak. A fejlesztéssel kapcsolatban nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a szakmai köröktől is. Ezért meg is dolgoztunk, hiszen valóban minden munkát a KÖH és az önkormányzat elvárásai szerint végeztünk.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek